Angela Faith Rodriguez

-- Név: Dr. Angela Faith Rodriguez PhD
-- Születési dátum, hely: 1978. december 19., New York
-- Kor: 31 év
-- Nem: nő
-- Anyja neve: Mary Wenthworth
-- Származás: amerikai
-- Lakóhely: 425. Larkin street, (1.emelet II.ajtó) San Francisco, California, 94111, USA
-- Családi állapot: jegyben jár
-- Munkahely: St. Luke's Clinic, szakorvos


-- Magasság: 175 cm
-- Testsúly: 58 kg
-- Hajszín: sötétbarna
-- Szeme színe: barna
-- Betegség: -
-- Vércsoport: AB Rh.: pozitív
-- Donor: igen

Letisztult, céltudatos, és mindemellett nagyon nőies. – Azt hiszem, ezzel a három szóval lehetne leginkább jellemezni a nőt.
Már öltözködése is sokat elárul róla, hisz nem veti meg a fehér köpeny alatt sem a nőiesebb darabokat. Még a legegyszerűbb farmerhez is képes hétköznapi, mégis finom eleganciát sugárzó szettet kreálni. Legyen az egy magassarkú szandál, vagy egy csinos felső belecsempészése az öltözetbe.
Mindig hatalmas táskával a vállán érkezik munkahelyére, ami rengeteg poént adott már a kollégák szájába. Sokan viccelődnek, hogy ami abban a táskában nem lelhető fel, az sehol. Vagy hogy el lehet veszni benne.
Másik állandósult kiegészítője az olvasószemüvege, melyet csak ritkán visel. Igyekszik inkább kontaktlencsével orvosolni eme "hátrányát".
Rendkívül ápolt, magára adó nő, sosem láthatják a kedves betegek, vagy munkatársak kócosan, halvány smink nélkül, vagy egyéb imázs-romboló helyzetben.
Első ránézésre is sugárzik róla valami kedves báj, amely szimpatikussá teszi az emberek szemében. Ám ha megszólal, tudhatjuk, hogy egy határozott, tudatos és rendkívül okos nővel van dolgunk. Hisz mégiscsak az orvosunk és nem a barátnőnk, még ha humánusan is viszonyul hozzánk…

Kedves, barátságos és alapjába véve jó humorú nő, ezért könnyedén teremt kapcsolatot, nem nehéz megkedvelni. Ez a kisugárzása talán életvidám optimizmusából ered.
Szabadszellemű, nem bírja, ha korlátozzák. Talán ezért is küzdött olyan sokat azért, hogy főorvos lehessen. Szabadszelleműsége ellenére lelkiismeretesen végzi munkáját, segítőkész, és ami a legfontosabb: nagyon szereti a gyerekeket. Szerinte sokkalta őszintébbek, megbízhatóbbak, mint a felnőttek. Mert az adott szó nála szent, amit ígér, azt ő be is tartja. Hogy mások nem feltétlen tartják be? Nos, ezen könnyen ki tud akadni.
Fontos számára a testmozgás, rendszeresen jár futni esténként, ha ideje engedi. Ő maga is állandóan pörög, mozgásban van.
Kedveli az állatokat, otthonán két kis kutyussal osztozik. – Vőlegénye némi bosszúságára.
Igényes mind másokkal, mind magával szemben, törekszik a tökéletesre. Inkább a minőségre ad és nem a mennyiségre, de a kiszemelt célnál nem ad alább. Olykor már-már fanatikusnak tűnhet, türelmetlennek és rebellisnek... ezért előfordul, hogy olykor túllő a célon lelkesedésével.
Nem túlzottan romantikus alkat. A társában elsősorban a bátorítást, támogatást keresi. Kerüli az olyanokat, akik úgy érzi, hogy korlátozzák a szabadságát. A szexualitás számára nem feltétlenül jár együtt erős érzelmi szálak kialakulásával, - sőt, igazából nagyon nehezen kötődik érzelmileg másokhoz - de tény, hogy egy hajnalig tartó beszélgetésben mindig remek partnernek bizonyul.

’78 decemberében, egy hóeséses napon látta meg a napvilágot a lány. Szülei, John Rodriguez és Mary Wenthworth mindketten neves orvosok a maguk szakmájában.
Kései gyerek lévén nem adatott meg, hogy testvére szülessen. De nagyon jól megvolt a kicsi Angie egyedül is, hiszen hála a család jelentősen jó anyagi helyzetének, semmiben sem szenvedett hiányt születésétől fogva.
Szülei igen elfoglalt emberek voltak, de nagyon szerették. Esténként, mikor nem voltak munkában, idejük nagy részét a kislányra és a közös együttlétre áldozták. Így bár mindene megvolt és a nap nagy részében dadus vigyázott rá és rendezte, vitte mindenhová, mégsem volt egy elkényeztetett újgazdag csemete.
Szívesen olvasott együtt édesapjával esténként (amikor már tudott), vagy segédkezett a vacsorakészítésben édesanyjának. Nem egyszer várta őket reggelekig a lépcsőn csücsülve, bóbiskolva, hogy hazaérjenek. Mert tudta, hogy mindig lesz rá öt percük, hogy meghallgassák, válaszoljanak kérdéseire.
Alap (1984-1992) és középfokú (1992-1996) iskolai tanulmányait New Yorkban végezte, elit magániskolákban. Tanulmányait tekintve kiemelkedett irodalomból, történelemből, nyelvekből és biológiából. Szabadidejében rengeteg közösségi projektben vett részt, kezdve az iskolaújság szerkesztésétől a sportéleten át, egészen a bálak, rendezvények lebonyolításáig. Kedves, segítőkész jelleme révén igazi népszerű lány volt a diákság körében és bizony, nem csak az évfolyamán, de iskola szerte ismerték a nevét.
Iskolán kívül rendszeresen járt magánórákra is – olaszul tanult, lovagolni járt vagy éppen zongorázni.
Minden ember életében nagy fordulópont az, amikor leérettségizik és hivatást választ. Nála nem volt kérdés, hogy orvos lesz belőle. Nem csak a szülői nyomás, de saját érvek, elhatározások is döntő szerepet játszottak ebben.
Sikeres eredményeinek hála bővelkedett ajánlatokban az egyetemek terén. A legjobbak közül szelektálhatott.
Választása pedig a Borostyán Ligás, New York-i Columbia Egyetemre esett. Ott kezdte meg tanulmányai az 1996-97-es tanévben, orvostanhallgatóként.
Vizsgáit sikerrel vette, három év után szakosodáskor a gyermek- és csecsemőorvoslás irányába orientálódott, hisz mindig is szeretett gyerekekkel foglalkozni.
2002.-ben kapta kézhez diplomáját, így már hivatalosan is elindulhatott azon a nehéz úton, amit orvosi/kórházi ranglétrának neveznek. Egy helyi kórházban kezdett el dolgozni gyakornokként, és ekkor kapta az élettől az első, igazi, nagy pofonokat. Rezidense ugyanis kiállhatatlan egy fúria volt. Ahol csak tudta, kritizálta gyakornokait, keresztbe tett nekik.
Ám a gyakornoki éveknek van pozitív élménye is. Az akkor 24 éves nő ekkor ismerte meg ugyanis jelenlegi kedvesét is.
A szintén orvosi pályán „játszó” férfi ugyan azon rezidens kezei alatt sínylődött, mint Angie. A közös „ellenség” hozta össze őket, ám olyannyira megtalálták a közös hangot, hogy a dolog tartósabbnak bizonyult, mint azt bárki is hitte volna.
Mikor rezidenssé léptek elő, ugyan kevesebb időt tudtak együtt lenni, de azt mindig igyekeztek úgy kihasználni, hogy lehetőleg távol a kórháztól, távol a munkától. Nem szerették volna, hogy a közös munkahely mérgezze meg kapcsolatukat.
A módszer beválni látszott, ugyanis a két fiatal idővel összebútorozott, közös kis lakást vettek San Francisco belvárosában.
A férfi saját rendelőt nyitott, Angie pedig, miután megszerezte a doktorátusi címet, egy másik kórháznál helyezkedett el. Így 2008 óta a St. Luke Clinic orvosa.
És ami talán ezeknél is fontosabb: eljegyezték egymást. Bár jelenleg bőven van mindkettejüknek munkája, idejük pedig kevés, így nem nagyon tervezik a tényleges egybekelést még.

A 2010.-es év hatalmas váltást, hatalmas lehetőséget hozott a nő számára. A kórház addigi Főorvosa ugyanis labilis egészségügyi állapota miatt lemondott posztjáról, helyére pedig a céltudatos, jó vezetői képességekkel bíró nőt ajánlotta be.
Angela némi habozás után, de elfogadta az állást és azóta teljes szívével azon van, hogy nemcsak eddigi, de ezt a munkáját is maximálisan jól végezze. Ami valljuk be, nem is olyan könnyű, hisz a felnőttek világa ezerszer bonyolultabb, összetettebb, mint a gyermekeké.