Kantin

Szomb. Okt. 02, 2010 1:51 pm

Olyan ebédlő, ahol a kórház dolgozói ehetnek. Sok asztal, sok szék, általában jó menük jellemzik. A társasági élet egy központja.

Vas. Okt. 03, 2010 8:54 am

- Hogy? *pillant kérdőn a másikra, de bizony leesik neki is az iménti szófordulatát illetően a "baki".*
- Jajj, bocs én... *zavartan elmosolyodik, a férfi szavaira édes, halk nevetést hallat.*
- Mondjuk ott, hogy mertél tíz évvel előbb megszületni? *jegyzi meg a maga kedvesen pimasz módján, miközben a kolléga oldalán indul el a folyosón, behúzva maga után az irodája ajtaját.*
- Igyekszik az ember, még ha nem is mindenki elvárásainak tud megfelelni. Azért a többség úgy vettem észre, elfogadta a tényállást. *biccent aprón, közben belépnek a kantinba és mivel az ebédidő már letelt, nem kell sokáig sorban állniuk - már ha Steve szolidárisan tartja a frontot Angelával -, hogy a nő megkapja a menüjét.
Egy félreeső, ablak-közeli asztal a szerencsés, ahol aztán helyet foglalnak.*

Vas. Okt. 03, 2010 9:16 am

*Elragadó mosoly jelenik meg az arcán, még ha alapból kicsit kényszeresnek is tűnik, pedig nem az. Nem magyarázkodik, ha valaki érti mit akar, akkor annak örül, de ha nem, akkor nem menti a helyzetet. De Angela érti és ez a lényeg.*
- Ennyire látszik? *Néz a nőre, szinte már kétségbeesett tekintettel, ami a kifejezéstelen ábrázattal elég vicces hatást kelt.. szándékosan. Egyébként sorba áll a nővel és amíg el nem jutnak a kajaosztásig, addig a köpenye zsebébe süllyesztett kezekkel nézelődik.*
- Igen, abszolút jó döntés voltál, de azért ne darabold szét magad nagyon. Gyilkos egy munka lehet a főorvoskodás. Roberttel meg ne foglalkozz. *A menüt nézi, miközben beszél és csak a végén tekint a nőre, halvány mosollyal az arcán, amolyan bátorító jelleggel. Hogy honnan tud arról, hogy Angela és Robert nem jönnek ki jól.. rejtély. Megvannak a forrásai.
Amikor a Doktornő végez és megindul az asztal felé, még Steve beáll a pulthoz pár pillanatig nézi a pult mögött álló nőt, majd...*
- Whiskey-t, vagy valami erőset. *Nyit szokásos komoly ábrázatával, de a nő már ismeri őt, mint a rossz pénzt. Még pár szót váltanak, a nő nevetgél, végül Steve is csatlakozik Angelához egy kávéval. Elégedetten helyet foglal a doktornővel szemben.*

Vas. Okt. 03, 2010 9:29 am

*Csak egy szelíd, majdhogynem elnéző mosoly a válasz a költői kérdésre. Mert közben ugye válogat, hogy melyik menüt kéri, és mit nem kér hozzá. Azért a másik kolléga nevének említésekor kissé mintha megfagyna a levegő pár pillanat erejéig körötte. Rosszallón és egyben kérdőn pillant fel a másikra.*
- Ennyire látszik? *költői ez a kérdés is, egyáltalán nem harapós stílusban kérdi, inkább kicsit zavartan, mintha bosszantaná a tény, hogy nem jön ki mindenkivel jól, ezzel támadási pontokat biztosítva magán a köz számára.
Aztán ugye helyet foglal, villájával beletúr a salátába, gondolatai pedig az értekezlet felé kezdenek kalandozni. Mígnem Steve lehuppan vele szemközt.*
- Mit tervez...el a hétvégére? *tart a megbeszéléstől kicsit, így tehát igyekszik másfelé terelni gondolatait. Semmi egyéb hátsó szándéka nincs a kérdéssel.*

Vas. Okt. 03, 2010 10:10 am

*A nő hirtelen jött zavara a legkevésbé sem zavarja meg őt a nyugalmában. Csak egy jó tanács volt semmi több, nem szeretett volna utalni semmire.*
- Nem. Csak sokat vagyok a recepción. *Válaszol nemes egyszerűséggel. Bizony, a recepció a nagy pletykacentrum, ha az ember a nővérektől szeretne hírekhez jutni. persze az embernek faggatóznia sem kell, ahhoz, hogy olyat tudjon meg, ami nem feltétlen publikus. A nővérek meg mindenhol ott vannak.
Majd ugye helyet foglal a kávéjával, megkavargatja. Ezen monoton mozdulat közben tekint fel a nőre a sötét italról a kérdés hallatán.*
- Szerintem elvállalom a szombati műszakot a sürgősségin. Vasárnap meg kimegyek a partra színes kavicsokat gyűjteni. *Magyarul szombaton unalmában dolgozni fog, vasárnap meg még nem tudja. Az biztos, hogy színes kavicsokat nem fog gyűjteni. Nyílt titok, hogy olyan egyedül van mint a kisujja, a fia és a felesége meg valahol messze élnek. Pedig ő aztán nem sűrűn beszélget a magánéletéről. Itt mindenki tud mindent, nincs titok.*
- Te? *Kérdez vissza érdeklődő tekintettel.*

Hétf. Okt. 04, 2010 9:59 am

- Azt hiszem, ez mindent megmagyaráz. * No igen, a nővérek a kórház szemei és fülei mondhatni.
Ráérősen fogyaszt, közben figyelmével a kollégát tüntetve ki. Lenyeli a falatot aztán, mielőtt felelne.*
- A múlt hétvégén is te voltál Steve. *nem megrovó, szimplán tényközlően világít rá a dologra, hogy a férfi kicsit túlzásba viszi a túlórázást a hétvégi ügyeletek terén lassan.*
- Még nem tudom. *von vállat az őt érintő kérdésre.* Willnek dolgoznia kell, így valószínű, marad a bögre kávé, a meleg takaró és a papírmunka. *mosolyodik el halványan.*

Csüt. Okt. 07, 2010 9:52 am

*Egyetlen jelentőségteljes bólintással ad igazat a nőnek a megállapítás kapcsán, teljesen komoly arccal, mintha olyan súlyos tény lenne, hogy a nővérek pletykásak. A következő megjegyzésre pediglen kicsit oldalra billenti a fejét.*
- És ezt tilos? *Mint egy gyerek kérdezi tágra nyílt, érdeklődő tekintettel. Csak a helyzetet figurázza ki... nagy kaland, megint marad hétvégén. Viszont a nő hétvégi programja hallatán kissé elkomorodik az arca és inkább a kávéját kezdi el fixírozni, mintha csak azon tűnődne beleigyon-e vagy sem.*
- Azért majd beszélgess el a pároddal, hogy próbáljon rád némi időt szakítani. Nyugodtan felhozhatsz példának engem. *És még halványan el is mosolyodik hozzá. Ő ezt tök simán kezeli...látszólag. Majd eztán belekortyol a kávéjába.*

Vas. Okt. 10, 2010 6:58 am

- Nem, nem tilos, de nem is feltétlenül egészséges. *Szusszan, elrendezve villáját és kését a tányéron, majd a saját innivalója felé nyúl és belekortyol. A megjegyzésre elmosolyodik ő is.*
- Oké. *Holott kábé azt gondolja, minek beszéljen Will-el, ha beszélnek ők minden nap? Futólag, telefonon, este, mikor fáradtan bezuhannak az ágyba...
Újra kortyol, kicsit elgondolkozva ezen, így észre sem veszi, hogy már huzamosabb ideje tekint a másikra néma szótlanságban.*

Vas. Okt. 10, 2010 7:28 am

*Nemtörődöm módon csak vállat von a megjegyzésre. Annyira nem vágja a falhoz, hogy nem él maradéktalanul egészséges életet. Ebből kompenzál a reggeli biciklizés folyamán.*
- A kávé sem az. *Biccent fejével a kávéja felé. Úgy mondja mintha ez egy megdönthetetlen érv lenne amellett, hogy egészségtelenkedhet hétvégén a munkával. Majd újabb korty a kávéból, de bár nem mutatja feltűnik neki a hirtelen jött nagy csönd és hogy őt nézi a nő. Így kissé meglepetten végignéz magán, majd vissza Angelára.*
- Leittam magam? Vagy... kajás az arcom? *Ártatlan kutyaszemekkel néz a nőre, mintha a kérdés valós érdeklődést is hordozna, de csak a nő figyelmét szándékozik visszahozni a köreikbe.*

Szer. Okt. 13, 2010 12:41 pm

*Nem vitatkozik az idősebb orvossal, el is mereng ugye egy kis időre. Zavart, bájos barna szemekkel pislog a másik tekintetébe, mire felfogja, mire fel is a kérdés.*
- Jah, nem,dehogy. Csak... izgulok az értekezlet miatt. *biccent halványan elmosolyodva, majd lehúzza kávéjának maradékát.*

Csüt. Okt. 14, 2010 6:19 pm

- Na jól van, akkor vedd le őket a lábukról. *Azzal ő is lehúzza a kávéját, ugyanis lassan neki sem ártana dolgoznia, mert szép és jó, hogy itt ücsörög, de a betegek nem gyógyulnak meg maguktól. Fel is kel az asztaltól.*
- Még találkozunk, most viszont hív a kötelesség. Kellett nekem rábólintani arra az esküre... *Egy mosolyt még megereszt, ugyebár az orvosi esküről van szó. Tehát biccent egyet még a nőnek, majd fogja magát és elsétál.*

Kantin

Kantin

Re: Kantin

Re: Kantin

Re: Kantin

Re: Kantin

Re: Kantin

Re: Kantin

Re: Kantin

Re: Kantin

Re: Kantin

Re: Kantin

Re: Kantin